Befektetési Szolgáltatók Szövetsége
2024. május 2.
Alapszabály
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
I. FEJEZET
JOGÁLLÁS
1. A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (a továbbiakban Szövetség) civil úton szervezett autonóm érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és kereskedelem-fejlesztési feladatokat ellátó szakmai civil szervezet, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és az Alapszabálya által meghatározott keretek között folytatja tevékenységét. A Szövetség független, önkormányzati elven működő szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti szövetség.
A Szövetségre az egyesületekre vonatkozó szabályokat a szövetség tekintetében meghatározott eltérő rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
2. A Szövetség jogi személy.
3. A Szövetség működési területe Magyarország területe.
4. A Szövetség székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. VIII. emelet
5. A Szövetség website-ja: www.bszsz.hu
5. A Szövetség, mely határozatlan időre alakul, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
II. FEJEZET
CÉLOK ÉS FELADATOK
1. A Szövetség célja és feladatai:
• összefogja a Szövetség tagjait,
• érdekeiket egyezteti és képviseli,
• kezdeményezi a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését,
• a fentiek érdekében együttműködik a Budapesti Értéktőzsdével.
2. Az érdekképviselet keretében:
a.) kezdeményezi, koordinálja, szervezi a befektetési szolgáltatók összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, melyek a szakterület jó hírneve és érdeke érvényre juttatása körében bármely téren felmerülnek,
b.) tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakmát érintő szabályozók tervezeteivel és döntésekkel kapcsolatban. Állásfoglalásairól tájékoztatja a Budapesti Értéktőzsdét, a Magyar Nemzeti Bankot, az érintett minisztériumokat, kormányzati szerveket, gazdaságirányítási és civil szervezeteket,
c.) figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a tevékenységet segítő szabályozók, intézkedések meghozatalát,
d.) részt vesz a szakmára jellemző szakmai-etikai normák kidolgozásában, ügyel ezek betartatására és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő befektetési szolgáltatói magatartással szemben a Budapesti Értéktőzsdével és a Magyar Nemzeti Bankkal való együttműködés alapján.
3. Az érdekegyeztetés keretében:
a. segíti a tagjai és egyéb befektetési szolgáltatók közötti együttműködést,
b. ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a tagok tevékenykedését,
c. információs, egyeztető döntés-előkészítési és érdekérvényesítési kapcsolatokat tart fenn állami, civil, gazdálkodó szervezetekkel és érdekcsoportokkal mindazon területeken, ahol a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.
4. A kereskedelemfejlesztés a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítése keretében:
a.) segítséget nyújt tagjainak nemzetközi kapcsolataik fejlesztéséhez, hozzájárul a külföldi tapasztalatoknak tagjaihoz való eljuttatásához,
b.) kapcsolatot tart külföldi szakszövetségekkel, melyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében közösen szervezi a tagjaik közti közvetlen kapcsolatokat,
c.) nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli a szakterületen tevékenykedő tagokat.
5. A kapcsolattartás keretében különösen:
A szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, felügyeletekkel, így a Magyar Nemzeti Bankkal, az Országgyűlés bizottságaival, szakmai és egyéb civil szervezetekkel.
6. Egyéb feladatai keretében különösen:
a.) elősegíti a fejlett technológiák, megoldások, eljárások bevezetését és elterjesztését,
b.) szakmai sajtó- és propagandamunkát végez a szakterületen tevékenykedő tagok munkájának segítésére,
c.) feladatai eredményes ellátását segítő vállalkozásokban vesz részt
d) figyelemmel kíséri az európai felügyeletek, így különösen az ESMA, továbbá az Európai Bizottság munkáját a befektetési szolgáltatások és a tőkepiac szabályozásával, felügyeletével kapcsolatosan.
Ill. FEJEZET
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
1. A tagok jogállása: a tag lehet rendes tag vagy pártoló tag.
2. A Szövetség rendes tagja lehet bármely Magyarországon bejegyzett jogi személy, vagy annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége (beleértve az Európai Gazdasági Térség, illetve harmadik állam területén bejegyzett székhellyel bíró pénzügyi szervezet Magyarország területén befektetési szolgáltatási és azt kiegészítő szolgáltatási tevékenységet folytató fióktelepét is), mely a befektetési szolgáltatókra, illetve a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori törvényi szabályozás szerint befektetési szolgáltatási és/vagy azt
kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, továbbá ezek érdekképviseleti szerve, feltéve, hogy
a.) belépési szándékát írásban bejelenti,
b.) nyilatkozik arról, hogy magára nézve kötelezőnek elfogadja a Szövetség Alapszabályát, a Szövetség közgyűlése által elfogadott anyagi, szakmai és erkölcsi feltételeket, és
c.) belépés iránti kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadja.
Ahol az Alapszabály másként nem rendelkezik, tagon a rendes tagot kell érteni.
3. Pártoló tag lehet minden jogi és természetes személy, aki a Szövetség céljaival egyetért és akár anyagilag, akár erkölcsileg támogatja azt, feltéve, hogy a Szövetség elnöksége a pártoló tag támogatását elfogadja. A pártoló tag a Szövetség tevékenységében kizárólag vagyoni hozzájárulással vesz részt.
4. Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult vagy más szervezet taggá válása nélkül, az Elnökség jóváhagyásával csatlakozhat a Szövetség meghatározott célkitűzésének vagy feladatának megvalósításához.
1. A SZÖVETSÉG RENDES TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.1. A Szövetség rendes tagjának jogában áll képviselője útján:
a.) a Szövetség közgyűlésén részt venni, szavazati jogot gyakorolni,
b.) a Szövetség testületeibe tisztségviselőket választani, és megválasztása esetén ilyen tisztséget betölteni,
c.) Közgyűlés és elnökségi ülés összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni,
d.) a Közgyűlést és a Szövetség elnökségét javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni,
e.) a szövetségi ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni,
f.) a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni,
g.) a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,
h.) a szövetségi tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain feltüntetni.
2. A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:
a.) a Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni,
b.) a Szövetség Alapszabályát és a szövetségi ülések határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni,
c.) a Szövetség munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat rendelkezésre bocsátani,
d.) gazdálkodói munkájában a Szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködést erősíteni,
e.) az etikai normákat betartani,
f.) az egyszeri belépési díjat és az éves tagdíjat befizetni.
3. A Pártoló tagság:
A pártoló tag a Szövetség Közgyűlésén jogosult részt venni, szavazati jog azonban nem illeti meg.
IV. FEJEZET
A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1. Tagsági jogviszony keletkezése
1.1 A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.
1.2. Az alapítás évében a Szövetséghez csatlakozni első ízben annak a Közgyűlésnek a határozata alapján lehet, amely elfogadja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát és az Elnökségnek a szervezet kialakítására és működtetésére vonatkozó beszámolóját.
1.3. Tagsági viszony úgy is létrejöhet, hogy egy másik egyesület a Szövetségbe beolvad: ebben az esetben a befogadott egyesület tagjai automatikusan a Szövetség tagjává válnak. A beolvadó egyesületnek a beolvadásról szóló határozatában is nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja a Szövetség Alapszabályát és Etikai Kódexét, továbbá arról, hogy tagjai kötelezettséget vállalnak a tagdíj megfizetésére.
2. A tagsági jogviszony megszűnése
• kilépéssel,
• kizárással.
2.1. Kilépés
A tagsági jogviszony kilépéssel megszüntethető. A kilépési szándékot legalább három hónappal korábban írásban kell bejelenteni, megjelölve benne a kilépés időpontját.
2.2. Kizárás
2.2.1. A Közgyűlés kizárja azt a tagot, akinek befektetési szolgáltatási engedélyét a Felügyelet visszavonta.
2.2.2. A Közgyűlés az Elnökség vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére kizárhatja azt a tagot, aki
a.) a jelen Alapszabályban meghatározott fizetési kötelezettségeinek írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy
b.) nem felel meg a tagfelvételhez szükséges és a Szövetség tagjaitól elvárható szakmai és etikai követelményeknek, illetve
e.) a Szövetségben való további részvétele a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértené.
2.3. A kizárás kérdésében a Közgyűlés a leadott érvényes szavazatok kétharmados többségével dönt.
2.4. A kizárási eljárás megindításáról és annak okáról az érintett tagot igazolható módon értesíteni kell. Igazolható módnak tekintik a Felek a postai, ajánlott küldeményként, személyes kézbesítéssel vagy futár útján vagy a tagnak e-mailen megküldött értesítést. A 2.2.2. esetben a kizárási határozat meghozatala előtt az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárási határozat meghozatala előtt a védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa. A kizárási határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslatról való tájékoztatást. A kizárási határozatot igazolható módon kézbesíteni kell az érintett tagnak (postai, ajánlott küldeményként vagy személyes kézbesítéssel vagy futár útján vagy pedig e-mail-en). E-mail esetében meg kell győződni arról, hogy a küldemény megérkezett.
2.5. Az érintett tag a kizárás kérdésében nem szavazhat.
2.6. A kizárási határozatot a tag – annak közlésétől számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül – a Fővárosi Törvényszék előtt támadhatja meg. A perindítás a kizárásra halasztó hatállyal nem bír.
3. A tagság megszűnése esetén a kilépő vagy kizárt tag a Szövetséggel szemben a már befizetett egyszeri belépési díjra és tagsági díjakra vonatkozóan anyagi követeléseket nem támaszthat. A tagságnak a naptári év közepéig történő megszűnése esetén az egész évre befizetett tagsági díj 50%-a visszaköveteIhető.
4. A tagsági jogviszony folytatása
Ha a Szövetség tagja más szervezetbe beolvad, azzal összeolvad, a jogutód írásos bejelentés és annak a Szövetség Elnöksége általi tudomásulvétele alapján folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy szüntetheti meg azt.
V. FEJEZET
A SZÖVETSÉG SZERVEI
1. A Szövetség szervei:
1.1. a Közgyűlés,
1.2. az Elnökség,
1.3. a Felügyelő Bizottság,
1.4. . az Elnökség döntése alapján a Titkárság,
1.5. a Közgyűlés döntése alapján a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság.
2.1. A Közgyűlés
2.1.1. A Szövetség döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer, a tárgyévet követő május 30-ig kell megtartani. A Közgyűlés a Szövetség Ptk. szerinti döntéshozó szerve.
2.1.2. A tagoknak a közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet a közgyűlés előtt legalább 15 nappal írásban meg kell kapniuk. A meghívót igazolható módon (személyes kézbesítéssel vagy futárral vagy postai úton ajánlott küldeményként vagy e-mail-en). E-mail esetében meg kell győződni arról, hogy a küldemény megérkezett.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a Szövetség nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
e) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
2.1.3. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek, kivéve azt az esetet, amikor a közgyűlésen minden tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a napirend megtárgyalásához.
2.1.4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselője útján jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképesaz eredeti napirendi pontokban, ha az eredeti közgyűlési meghívóban erre kifejezetten figyelmeztették a tagokat és abban a megismételt közgyűlés helyét és idejét is feltüntették és amennyiben a megismételt Közgyűlés összehívására az eredeti Közgyűlés időpontját követő 15 napon belül sor kerül.
2.1.5. A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. A jogi személy rendes tag törvényes képviselői útján vagy meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja szavazati jogát.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2.1.6. A Közgyűlés a személyi és tagi kérdésekben hozott határozatait titkos szavazással, egyéb kérdésekben nyílt szavazással, a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.
A Közgyűlésen a határozatképesség megállapítását követően jelen lévő tagok egyszerű szótöbbséggel a jelenlévők közül levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv-hitelesítőt választanak.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a Közgyűlés előtt. A közgyűlési határozatokat továbbá az érintettekkel igazolható módon is (így pl. postai
ajánlott küldeményként, személyes kézbesítéssel, futár útján vagy e-mail-en keresztül) közölni szükséges.
2.1.7. A közgyűlésen jelen lévő tagok legalább háromnegyedének szavazata szükséges
a. az Alapszabály elfogadásához és módosításához,
b. az elnökség és felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához,
c. a Szövetségnek más hasonló célú szervezethez való csatlakozásának elhatározásához, továbbá más egyesületnek a Szövetségbe való beolvadásának jóváhagyásához.
A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez továbbá a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2.1.8. A közgyűlésen jelenlévő tagok legalább kétharmadának szavazata szükséges a tag kizárásához.
2.1.9. A Közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel elrendelheti, hogy valamely napirendi pont kérdésében a Közgyűlés a határozatait titkos szavazás útján hozza meg.
2.1.10. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre
a.) A Szövetség Alapszabályának megállapítása és módosítása,
b.) a Szövetség Elnökségi tagjainak megválasztása, visszahívása,
c.) a Szövetség Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása
d.) az Elnökség működési szabályzatának és beszámolóinak, valamint az elnökség által kidolgozott kizárási szempontok jóváhagyása,
e.) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság felállítása, megválasztása, megszüntetése
f.) döntés a tag kizárásáról,
g.) az éves költségvetés megállapítása,
h.) a fizetendő éves tagdíj mértékének megállapítása,
i.) a befektetési szolgáltatók képviselőinek a Befektető-védelmi Alap Igazgatóságába történő jelölése,
j.) döntés a Szövetség megszűnéséről és vagyonfelosztásáról, valamint más civil szervezethez való csatlakozásról, illetve más civil szervezettel való egyesülésről
k.) az éves beszámoló elfogadása,
l.) a Szövetség tagjára kötelező határozatok meghozatala,
m.) a Szövetség más egyesülettel történő egyesülésének, más egyesületbe való beolvadásának, más egyesületnek a Szövetségbe történő beolvadással való befogadásának kimondása,
n) a Szövetség céljának módosítása, a Szövetség megszűnésének kimondása, megszűnés esetén a Szövetség végelszámolásának elrendeléséről történő döntés, a Szövetséggel szemben csődeljárás, felszámolási eljárás kezdeményezése,
o.) döntés gazdasági társaság alapításáról,
o) döntés könyvvizsgáló választásáról, amennyiben ezt a Közgyűlés szükségesnek tartja és/vagy jogszabály alapján kötelező, illetőleg visszahívásáról, lemondásának elfogadásáról
p) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a saját hatáskörébe von.
2.1.10. A közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az Elnökség hívja össze, és azt az elnök vezeti le. Rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő beérkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A pártoló tagok kivételével a tagok 1/3-ának kérésére az ok és a cél megjelölésével az Elnökség hívja össze a rendkívüli közgyűlést.
2.1.11. A közgyűlési meghívót az Elnökségből legalább az elnöknek és két elnökségi tagnak kell aláírnia és azt legalább a tagok és pártoló tagok Szövetségnek bejelentett képviselőinek megküldenie. A küldés történhet elektronikus úton is azzal, hogy az így küldött meghívó megérkezéséről visszajelzéssel kell rendelkezni (pl. érkezési és olvasási visszaigazolás vagy a kézbesítés megtörténtéről egyéb módon történő visszajelzés).
A közgyűlés a meghívó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a Szövetség székhelyén tartandó. A közgyűlés tartható valamely tag, pártoló tag székhelyén vagy más helyen is.
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
2.1.12. A 2.1. pontban megjelölt éves egyszeri kötelező rendes közgyűlésen kívül lehetőség nyílik a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről közgyűlésen kívül is határozatot hozni. Ebben az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:
2.1.12.1. Az Elnökség a közgyűlésen kívüli határozathozatalt a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi úgy, hogy az erre vonatkozó felhívást legalább az Elnökség elnöke és két tagja írja alá. A megküldés történhet e-mailben is, a tag Szövetségnek bejelentett képviselője e-mail címére is.
2.1.12.2. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére a felhívásban rögzítettek szerint.
2.1.12.2. a Közgyűlésen kívüli határozathozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Közgyűlés tartása esetén. A határozat elfogadására a Közgyűlésen hozott határozatokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
2.1.12.3. Ha bármely tag a Közgyűlés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.
2.1.12.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
2.1.13. Konferencia-közgyűlés tartására vonatkozó szabályok
2.1.13.1. Az Közgyűlés videokonferencia útján is megtartható elektronikus hírközlő eszköz útján. Elektronikus hírközlő eszköz lehet a kép és a hang egyidejű közvetítését, illetve a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz.
2.1.13.2. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés alatt a székhelyen biztosítani kell.
2.1.13.3. A konferencia-közgyűlésre a közgyűlés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
2.1.13.4. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagok a rendszerbe általuk meghatározott felhasználónévvel (vezeték- és keresztnév/ cégnév) és számukra külön megküldött jelszóval léphetnek be.
Az ilyen módon tartott közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.
2.1.13.5. Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatók, ha a titkos szavazás lebonyolításának a technikai feltételei biztosítottak.
2.2. A Szövetség elnöksége
2.2.1. Az 5 (öt) tagból álló elnökséget a Közgyűlés választja tagjainak képviselői közül. Az elnökség tagjait a Közgyűlés 3 (három) évre választja az alábbi eltéréssel: amennyiben valamely elnökségi tag mandátuma a megbízatás időtartamának vége előtt megszűnik (pl. lemondás, visszahívás, egyéb megszűnési ok miatt), akkor e megszűnés miatt választott új elnökségi tag esetében a megbízás
időtartamának a vége megegyezik a megszűnt elnökségi tagi megbízás eredetileg meghatározott időtartamának a végével.
Az 5 (öt) tagú Elnökség tagjai közül legalább 2 (kettő) tagot a független (nem bankcsoportba tartozó) befektetési vállalkozás tagok képviselői közül kell választani.
Elnökségi taggá az a személy választható, aki az alábbi feltételnek együttesen megfelel:
– vele szemben nem állnak fenn a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró okok
– aki a megválasztásakor a Szövetség azon tagjánál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, amely tag vagy annak jogelődje a megválasztást megelőző legalább 3 (három) évben folyamatosan a Szövetség rendes tagja.
2.2.2. Az elnökség tagjai újraválaszthatóak.
2.2.3. Az elnökségi tagság megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2.2.4. Az elnökség tagjai maguk közül elnököt, valamint elnökhelyettest választanak, aki az elnök távollétében ellátja annak helyettesítését.
Az Elnökség elnökének az a személy választható, aki a megválasztásakor a Szövetség azon tagjánál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, amely tag vagy annak
jogelődje a megválasztást megelőző legalább 5 (öt) évben folyamatosan a Szövetség rendes tagja. E szabály addig nem alkalmazandó, amennyiben egyik elnökségi tag esetében sem áll fenn ez a feltétel.
2. 2.5. Az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatot saját hatáskörben állapítja meg, de azt a Szövetség közgyűlése hagyja jóvá.
2.2.6. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az elnökség tagjainak száma 3 (három) fő alá csökken.
2.2.7. Az Elnökség
a) irányítja a Szövetség tevékenységét a két közgyűlés között, és mindazon kérdések tekintetében eljár, melyeket jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utal,
b) irányítja és felügyeli a Szövetség gazdálkodását,
c) munkáltatói és utasítási jogokat gyakorol a Szövetséggel munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban álló személyek felett
d) összehívja a Közgyűlést,
e) biztosítja a Szövetség alapítási céljának megfelelő folyamatos működést,
f) végrehajtja a Közgyűlés határozatait,
g) dönt nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról,
h) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2.2.8. A Szövetség elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart. Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze azzal, hogy a megválasztást követő első elnökségi ülést, ha az elnök ismételten meg lett választva, akkor ő, egyéb esetben bármely megválasztott elnökségi tag összehívhatja. A Szövetség elnökségi üléseire az egyes napirendi pontok megvitatásához a Szövetség
elnöksége tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.
2.2.9. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
2.2.10. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges a következő határozatok meghozatalához:
·- a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, Titkárság feIállítása
– ügyvezető választása esetén e személy megbízása és a megbízás visszavonása.
2.2.11. Az Elnökség megválasztott tagjai feladatukat civil munkában végzik.
Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet elnökségi tag az a személy sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.2.12. Az Elnökség jogosult két elnökségi ülés között ülésen kívül is határozatot hozni. Ebben az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:
2.2.12.1. Az Elnökség elnöke az elnökségi ülésen kívüli határozathozatalt a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő megküldésével – amely történhet az elnökségi tagok e-mail címére történő küldéssel is – kezdeményezi, megjelölve a szavazatok megküldésének a határidejét is.
2.2.12.2. a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Elnökségi ülés tartása esetén. A határozat elfogadására az elnökségi ülésen hozott határozatokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
2.2.12.3. Ha bármely tag az Elnökségi ülés megtartását kívánja, azt az elnöknek össze kell hívnia.
2.2.12.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 1 napon belül – ha valamennyi elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 1 napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő vége, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének az időpontja.
2.3. Felügyelő Bizottság
2.3.1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi, hogy a Szövetség működése megfelel-e a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és a belső szabályzatoknak.
2.3.2. A 3 (három) tagból álló felügyelő bizottságot a Közgyűlés választja 1 (egy) évre elsősorban tagjainak jogi, pénzügyi, illetőleg közgazdasági végzettségű képviselői közül. Amennyiben a Felügyelő bizottsági tag valamely tag vagy pártoló tag alkalmazásában áll, úgy felügyelő bizottsági tagi minőségükben a munkáltatójuk által nem utasíthatók.
2.3.2.1. Nem választható a Felügyelő Bizottság tagjának az, akivel szemben a Ptk-ban rögzített összeférhetetlenségi ok áll fenn.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
2.3.3. Az Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk lejárta után újraválaszthatóak.
2.3.4. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
a.) lemondással,
b.) ha a felügyelő bizottsági tag tagvállalkozása a IV.2.2.1. pontban foglaltak alapján kizárható,
c.) a felügyelő bizottsági tagságból a Közgyűlés által történő visszahívással,
d.) a tag halálával.
2.3.5. Az felügyelő bizottság tagjai maguk közül elnököt, valamint elnökhelyettest választanak, aki az elnök távollétében ellátja annak helyettesítését.
2.3.6. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökken.
2.3.7. A Közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatokat- így különösen a gazdasági beszámolót és az éves költségvetési tervet – a Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni és az azzal kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.
2.3.8. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze azzal, hogy a megválasztást követő első ülést, amennyiben az elnök ismételten meg lett választva, akkor ő, egyéb esetben bármely megválasztott elnökségi tag összehívhatja. A felügyelő bizottsági ülésekre az egyes napirendi pontok megvitatásához a felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatják.
2.3.9. A Felügyelő Bizottság első tagjai -a Ptk. rendelkezései értelmében:
Név: Streitmann Norbert
Név: Katona Zsolt
Név: Mónus Attila
A Felügyelő Bizottság jelenlegi tagjai:
Név: Streitmann Norbert
Név: Végh Richárd
Név: Takács András
2.4. A Titkárság
2.4.1. Az Elnökség erre vonatkozó döntésétől függően a Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel (titkársággal) rendelkezhet, amelynek vezetőjeként az ügyvezetőt jelölhet ki.
2.4.2. Az ügyvezető jogosult a főtitkári cím viselésére.
2.4.3. A Titkárság ügyrendjét az Elnökség hagyja jóvá.
2.4.4. Az ügyvezető feladata a Titkárság működésének irányítása a Közgyűlés és az Elnökség iránymutatásai alapján.
2.4.5. A Titkárság és az ügyvezető által ellátandó feladatokat az Elnökség és a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
2.5. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
2.5.1. A Közgyűlés dönthet arról, hogy a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzésére ad hoc jelleggel vagy adott időszakra vonatkozóan Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot állítson fel, amely a Felügyelő Bizottság munkáját segíti.
2.5.2. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 3 főből áll. Tagját a Szövetség tagvállalkozásai elnevezésének ABC sorrendjében haladva az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja a tagvállalkozások kijelölt képviselői közül.
2.5.3. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megbízatása – a Közgyűlés ellenkező döntése hiányában – 1 (egy) üzleti évre szól.
2.5.4. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai közül választja meg a bizottság elnökét.
2.5.5. Ha a megjelölt időszak közben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének vagy tagjának munkaviszonya megszűnik, és nem a Szövetség másik tagjánál folytatja a munkáját, vagy ha egyébként lemond bizottsági tagságáról, helyette az ABC szerint következő tagvállalkozás vezetője által kijelölt személyt a pénzügyi év hátralévő részére az elnökség kooptálja a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba.
2.5.6. Ha év közben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének szűnt meg a 4.1.5. pont szerint a tagsága, a kiegészült bizottság új elnököt választ.
2.5.7. Ha az év közben kooptált bizottsági tag kooptálása a félidőn túl történt, a Közgyűlésen egy további évre még megválasztható.
VI. FEJEZET
A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
A Szövetséget a bíróság, más hatóságok és harmadik személyek előtt a Szövetség elnöksége nevében az elnökség elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese önállóan, illetve bármelyik elnökségi tag egy másik elnökségi taggal együttesen képviseli.
VII. FEJEZET
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
A Szövetség a rendes tagjai által befizetett egyszeri belépési díjból, a tagdíjakból, valamint a pártoló tagok befizetéseiből, továbbá egyéb pótlólagos befizetésekből, adományokból gazdálkodik. A Szövetség bevételei lehetnek az Ectv. -ben meghatározott bevételek.
1. A Szövetség alapítói vagyona
1.1. A Szövetség alapítói vagyona a rendes tagok (alapító és csatlakozó tagok) egyszeri belépési díjából összeálló vagyonhányad.
1.2. Az alapítói vagyont az alapítók egymás közt egyenlő arányban, fejenként 1.000.000, – Ft, azaz Egymillió forint befizetésével biztosítják a Szövetség számára.
1.3. Az alapító tagok az egyszeri belépési díjat két részletben, az alábbi esedékességgel kötelesek a Szövetség részére megfizetni:
a.) az első részletet, mely az egyszeri belépési díj 50 %-a, azaz fejenként 500.000, – Ft, azaz Ötszázezer forint, legkésőbb a jelen Alapszabály elfogadásától számított 15 napon belül kötelesek a Szövetség letéti számlájára átutalni, míg
b.) a belépési díj fennmaradó 50 %-át, azaz fejenként 500.000, – Ft, azaz Ötszázezer forintot, a Szövetség elnökségének írásbeli felszólítására, az ott megjelölt határidőben kötelesek a Szövetség számlájára történő átutalással megfizetni.
1.5. Az a tag, amelyik befizetési kötelezettségének a fenti határidő lejártával nem tesz eleget, köteles a késedelem tényleges idejére járó késedelmi kamaton túl napi 1.000, – Ft mértékű késedelmi kötbért a Szövetségnek megfizetni.
1.6. Amennyiben a tag a vagyoni hozzájárulását írásbeli felszólítás ellenére, az abban megjelölt póthatáridőre sem teljesíti, őt a Közgyűlés a Szövetségből kizárhatja.
2. A tagdíj
2.1. A Szövetség fenntartási és működési költségeit az egyszeri belépési díjon túl a tagok éves tagdíj befizetéseiből, illetőleg esetleges pótbefizetéseiből fedezi.
2.2. Az éves tagdíjat a tagok az évi rendes Közgyűlés határozata alapján egységesen, évente egy alkalommal, minden év május 30. napjáig kötelesek a Szövetség számlájára átutalni vagy annak házipénztárába befizetni.
2.3.1. A Szövetséghez a naptári év második felében csatlakozó tagok a számukra meghatározott éves tagdíj felét kötelesek felvételre jelentkezésük elfogadását követő 15 napon belül megfizetni.
2.3.2. A tagság évközben történő megszűnése esetén, ha a tagság a naptári év első felében, a tagdíj befizetésére előírt határidőt megelőzően szűnik meg, az illető évre előírt tagdíj 50 %át, ellenkező esetben a teljes tagdíjat kell megfizetni.
2.4. A pártoló tagok költségtérítését a Közgyűlés esetenként állapítja meg. Az év közbeni belépésre, illetve kilépésre értelemszerűen vonatkoznak a 2.3. pont rendelkezései.
2.5. A 2.2. pontban foglalt szabályozás alól kivételt képez az alapítás éve, amikor az éves tagdíjat a tagok az egyszeri belépési díj második részletének megfizetésével egyidejűleg kötelesek a Szövetség részére megfizetni.
2.6. Az a tag, mely fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, köteles a késedelem tényleges idejére járó késedelmi kamaton túl napi 1.000, – Ft mértékű késedelmi kötbért a Szövetségnek megfizetni.
2.7. Ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, az abban megjelölt póthatáridőre sem tesz eleget, őt a Közgyűlés a Szövetségből kizárhatja.
2.8. A tagok a Szövetség által nyújtott szolgáltatások igénybevételére térítésmentesen jogosultak, az egyszeri belépési díj és az éves tagdíj befizetésének kivételével ellenszolgáltatásra nem kötelesek.
2.9. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyszeri belépési díj és a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3. Pótbefizetés
3.1. Az Elnökség meghatározott feladat elvégzésére, cél teljesítésére, illetve a Szövetség működésével kapcsolatos kötelezettség fedezetének biztosítása érdekében az összeg meghatározásával és a pótbefizetés szükségességének megindokolásával a tagdíjon felül pótbefizetést kezdeményezhet.
3.2. A kezdeményezésről a Közgyűlés az ülésén vagy ülésen kívül, valamennyi tag írásos nyilatkozatával dönt.
3.3. Pótbefizetés elrendeléséhez a Közgyűlésen résztvevők egyhangú határozata szükséges.
3.4. A tag vagy tagok csoportja meghatározott feladat elvégzésére, cél teljesítésére, illetve a Szövetség működésével kapcsolatos kötelezettség fedezésének biztosítása érdekében saját, vagy az Elnökség kezdeményezésére a résztvevők egyhangú döntésével a tagdíjon felül pótbefizetést határozhat el.
3.5. Azokra, akik a pótbefizetést megszavazták, a határozat teljesítése kötelező.
3.6. A pótbefizetés összegét a 3.3. szerinti elrendeléstől vagy a 3.4. szerinti elhatározástól számított 15 napon belül kell a Szövetség számlájára átutalni vagy annak házipénztárába befizetni.
4. Önkéntes díjfizetés
4.1. A szervezet, mely nem tagja a Szövetségnek, de a III/4. pont alapján csatlakozik a Szövetség munkájához, a meghatározott cél vagy feladat fedezésére eseti tagdíj jelleggel önként meghatározott összegű díj befizetését vállalhatja.
5. Adomány
A Szövetség az Ectv.-ben meghatározott pénzbeli és nem pénzbeli adomány fogadhat el mind tagjaitól, mind pártoló tagjaitól, mind harmadik személyektől, amelyet a céljai megvalósítása érdekében használ fel.
VIII. FEJEZET
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
1. A Szövetség megszűnik:
a) ha a Közgyűlés a Szövetség megszűnését kimondja,
b) ha a Szövetséget a bíróság feloszlatja,
c) ha a Szövetség más szervezettel egyesül,
d) ha a Szövetség szétválik,
e) ha bíróság megállapítja a Szövetség megszűnését.
A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális főt, különös tekintettel a Ectv. szövetségek esetében irányadó rendelkezéseire.
2. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
Xl. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint az Ectv. rendelkezései az irányadók.
A Felügyelő Bizottság és más tisztségviselők megválasztásának jelen, 2016. április 21. napján módosított Alapszabályban rögzített szabályait első ízben a 2016. évi rendes Közgyűlésen kell először alkalmazni.
Jelen Alapszabály a Szövetség 1997. március 28-i alakuló közgyűlésén elfogadott, és többször módosított Alapszabályának a legutóbbi módosítását (2024. május 2. – a Szövetség 2024. május 2-i közgyűlésén elfogadottaknak megfelelően, amely módosítások korrektúrával jelölve), valamint a Fővárosi Bíróság (Fővárosi Törvényszék) 9. Pk. 60.399/1997/13. számú 2004. március 26-ai, a 2012. október 5. napján és 2014. február 25 napján kelt 14.Pk.60.399/1997/18. számú, a 2017.április 20-i 14.Pk.60.399/1997/33. számú, a 2020. július 31. napján kelt 14.Pk.60.399/1997/35. számú, a 2021. szeptember 14-én kelt 4.Pk.60.399/1997/41. számú, a 2022. július 22-én kelt 14.Pk.60.399/1997/43. számú, valamint a 2023. augusztus 29.-én kelt 14.Pk.60.399/1997/48. számú határozataiban jóváhagyottakat tartalmazó változata egységes szerkezetben.
Budapest, 2024.május 2.
Cselovszki Róbert
elnök
Záradék
Alulírott Cselovszki Róbert a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége képviseletében igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat 2024. május 2-i közgyűlési határozatokban meghatározott módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának. (A Fővárosi Törvényszék 2023. augusztus 29. napján kelt 14.Pk.60.399/1997/48. számú végzésével jóváhagyott, illetőleg tudomásul vett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály rendelkezéseihez képest a módosítások korrektúrával és dőlt betűvel jelezve.)
Budapest, 2024. május 2.
Cselovszki Róbert
elnök
Előttünk, mint tanúk előtt: