SZAKMAI PROGRAM (ALAPELVEK)
1. A tagok alapvető érdekei és a Szövetség küldetése.
a/ A BVSZ-t, mint szakmai érdekvédelmi szervezetet gazdasági társaságok hozták létre, amelyek teljesen (vagy részben) magántulajdonban vannak, működésük profitorientált, tevékenységüket azonos piacon szabad versenykörülmények között végzik.
b/ A Szövetség rendeltetése elsődlegesen a tagok gazdasági tevékenységének támogatása. A tagok alapvető érdeke, hogy a Szövetség közreműködésével profitabilitásuk megnövekedjen és annak színvonala hosszútávon megmaradjon vagy tovább emelkedjen.
c/ A tagok a Szövetséget azon felismerésből hozták létre, hogy az egyedi vállalkozás szabályzórendszeri és piaci feltételeinek javítását jobb hatékonysággal tudja elérni, ha e célból csoportba szerveződik, és összehangolja az ennek érdekében kifejtett tevékenységét.
A csoportba szerveződés rendező elvei csak olyanok lehettek, amelyek a piaci résztvevők és a társadalom szélesebb rétegeinek számára erkölcsileg elfogadhatók, társadalmi hasznosságot fejeznek ki és érzelmileg pozitívan kezelhetők (szimpatikusak).
2. A tagok eredeti céljai (az egyedi tagok profit maximalizálása)
A Szövetség tagjainak érdeke, a piacon elérhető összjövedelem növelése, és a piacon elérhető összjövedelemből nagyobb részesedés elérése (nagyobb torta és nagyobb szelet).
a/ A piacon elérhető összjövedelem általános növelése. (Az egész szektor helyzetének abszolút javításával.)
- A szabályzó rendszer változtatása (az adó és felügyeleti rendszerek által elvont jövedelem minimalizálása).
- A piaci partnerek miatt fennálló üzleti kockázat (fizetési, szállítási, csőd, stb) csökkentése és így az időnként bekövetkező veszteségek minimalizálása.
- A piac bővítése az ügyfelek érdeklődésének, számuk és aktivitásuk növelésével.
- A piac bővítése új piaci tevékenységek bevezetésével (új szükségletek gerjesztésével).
b/ A piacon elérhető összjövedelemből nagyobb arányban történő részesedés. (A szektoron belül a tagok helyzetének a külső versenytársakhoz képest történő relatív javításával.)
-
A szabálytalanul működő (és a piacot veszélyeztető), és ezért méltánytalanul versenyelőnyt élvező versenytársak korlátozása olymódon, hogy velük szemben egy etikus magatartást garantáló szövetségi tagság álljon választható alternatívaként.
-
A tagok piaci részesedésének növelése.
-
A piaci intézmények szabályozásának befolyásolása a tagok érdekeinek megfelelően.
3. A szövetkezés társadalmilag is elfogadható módja
A Szövetségnek a társadalom számára nyilvános szerveződési elveit úgy kellett kialakítania, a társadalommal való érintkezéseit pedig úgy kell megvalósítania, hogy kivívja a társadalom szimpátiáját és elismerését. Ez a társadalmi elfogadottság - külső legitimitás - a feltétele annak, hogy a Szövetség eljárhasson a tagok érdekében és megvalósíthassa eredeti céljait.
a/ A csoportba szerveződés rendező elvei
Alapvető elv, hogy a tagok befektetési vállalkozások. A Szövetség az egész szakma érdekében lép fel, de tagjaivá csak a szakmai és erkölcsi szempontból egyaránt arra érdemesek válhatnak.
Tudatosan felvállalt szelekciós elv a gazdasági pénzügyi megbízhatóság, a törvények és a társadalmi etikai normák betartása a társadalom számára a legszimpatikusabb és éppen ezért legnagyobb legitimációt biztosító alapelv. Üzenet értéke van, mivel jelzi, hogy bármiféle aktív tevékenység megkezdése előtt a csoportosulók a priori elfogadják és betartják a társadalom normáit és tiszteletben tartják a piac többi résztvevőinak érdekeit, valamint a gazdaságirányítás legfőbb elvi szempontjait.
b/ A Szövetség társadalmi léte és megnyilvánulásai
A meghirdetett célok, nyilvános programok, képviselt állásfoglalások mindenkor elfogadhatóak a társadalom számára. Nem sértik a nagy tömegek igazságérzetét és igazolják a Szövetség társadalmi hasznosságát.
Ahhoz hogy a Szövetség a szektort hitelesen tudja képviselni, a társadalom számára meggyőző (ha lehet meghatározó) piaci részesedéssel kell a tagok összességének bírnia.
II. A Szövetség aktivitása, a működési területek és végrehajtandó feladatok
A Szövetségnek három fő működési területe van:
- A piaci működés feltételeit meghatározó szabályozási környezet megváltoztatása. (érdekképviselet)
- A társadalom és a szabályozó rendszer irányítási tényezőinek, valamint az értékesítés célterületeit jelentő jelenlegi és potenciális ügyfélkör véleményének a tagok érdekében történő befolyásolása.
- A külső versenytársakkal szemben a versenyképesség fokozása.
1. Érdekképviseleti tevékenység
A Szövetségnek arra kell törekednie, hogy a tagok és rajtuk keresztül a tőkepiac működésének javítása érdekében továbbfejlesszék a törvényi, felügyeleti szabályozást, illetve a piaci intézmények belső szabályozását.
a/ A külső szabályozási tevékenység feltételei:
- A szabályozási munka során képviselt alapelveknek és szempontoknak a társadalom számára szimpatikusnak kell lennie;
- szabályozást szakszerű és következetes egyeztető munkával kell végezni
- A tagok számára a más szektorbeliekkel szemben fennálló hátrányos versenypozíció kiegyenlítése.
- A tagok ügyfelei "vásárló"-képességének és készségének szabályzórendszeri támogatása.
- A tagok szabályzórendszerből fakadó jövedelem elvonásának minimalizálása.
- A tagok számára könnyen teljesíthető, a külső versenytársak között szelekciót eredményező szakmai normák bevezetése.
- A szabálytalanul tevékenykedő, valamint a piacot veszélyeztető üzletvitelt és gazdálkodást folytató külső versenytársak és egyéb piaci résztvevőkkel szemben annak elérése, hogy méltánytalanul ne élvezhessenek versenyelőnyt és végső esetben adminisztratív kiszorítása a piacról.
c/ A külső szabályozási tevékenység folytatása
- Belső konfliktus- és érdeksérelem feltárás
- Szakmai álláspontok kialakítása
- A szabályozási munkában való közreműködés, javaslat tétel
- A szabályozási eredmények kontrollja.
d/ Szabályozási területek
2. Érdekvédelmi tevékenység
Az egyes tagok vagy a tagság csoportjai ellen megnyilvánuló méltánytalan hatósági vagy piaci támadás esetén a Szövetség ellátja az érintettek érdekvédelmét. A hatóságok előtt szükséges fellépésen kívül indokolt esetben a nyilvánosságot is igénybe veszi a hatékony érdekvédelem céljára.
3. Kapcsolattartás a nyilvánossággal
A Szövetség PR tevékenységének kialakítása szempontjából a legjelentősebb célcsoport a Szövetség tagjainak jelenlegi és potenciális ügyfeleinek köre. Az érdekképviseleti tevékenység hatékonysága megkívánja a jogszabályokat és más szabályzatokat alkotó politikai és társadalmi erőkkel, valamint ezeket befolyásoló közvéleménnyel történő megfelelő kommunikációt is.
a/ A közvetíteni kívánt információ
- A Szövetség a magyar tőkepiac közvetítő szektorának reprezentánsa.
- A Szövetség tagjai jobbak, és alkalmasabbak a magyar tőkepiaccal való kapcsolattartásra, mint azok akik nem tagjai a Szövetségnek.
- A Szövetség tagjainak ügyfelei nagyobb biztonságban vannak és korrektebbül kezeltek, mint mások ügyfelei.
- A Szövetség képes és kész ügyfelek csoportjai, a saját vagy más országok piaci intézményeivel való szakszerű és hatékony kapcsolattartásra, érdekeik, szempontjaik közvetítésére.
- A Szövetség közreműködik a magyar tőkepiac mennyiségi és minőségi fejlesztésében és ezekben a témakörökben nehezen nélkülözhető tényező kíván lenni.
b/ A Szövetség megjelenése és beépülése a köztudatba
- A Szövetség kvázi tőkepiaci intézményként kell hogy megjelenjen, maga és a tagjai feltétlen megbízhatóságát sugallva.
- A Szövetség szakmai, tőkepiaci, jogszabály-alkotási kérdésekben megfelelő idézettségi szinttel kell, hogy rendelkezzen, el kell érnie a "hivatalos" véleménynyilvánító státuszt.
- A BVSZ tagság rendszeres felsorolása, megemlítése, illetve annak az osztályozó elvnek a bevezetése, hogy egy szektortag BVSZ tag e vagy sem, fontos minősítő információként kell, hogy a köztudatba épüljön.
- A BVSZ-nek olyan presztízst kell elérnie, hogy az érdekképviseleti és érdekvédelmi fellépései során álláspontját kellő súllyal vegyék figyelembe.
- A szövetségi tagság üzleti értékként kell, hogy megjelenjen mindegyik tag számára azzal, hogy az megkönnyíti a piaci munkát azáltal, hogy a Szövetséghez tartozás magasabb minőségi szintet jelez a (potenciális) partnereknek.
- A Magyarországgal hivatalos vagy befektetői szakmai kapcsolatban álló vagy ilyen szándékkal fellépő külföldi hivatalos szervek, pénzügyi, tőkepiaci intézmények, hasonló szakmai szervezetek, partnercégek és tagjaink potenciális ügyfelei számára a Szövetség fontos és hiteles magyarországi tényezőként kell, hogy megjelenjen, elősegítve az üzletet, hitelesítve az üzletet megvalósító BVSZ tagot.
c/ A Szövetség kapcsolattartása a meghatározható szűkebb szakmai, irányítási tényezőkkel
A Szövetségnek a szabályozást és a piacot, valamint a tagok életét befolyásoló jelentősebb szervezetekkel és személyekkel különleges személyes kapcsolatot kell kialakítania. Ez szolgálja mind az érdekképviseleti és érdekvédelmi, mind a szövetségi Sales Promotion tevékenységeket is.
- A legfőbb politikai és szakmai döntéshozóként megjelenő közjogi méltóságok, és véleményformáló környezetük,
- Szakmai főhatóságok, minisztériumok,
- Az Országgyűlés különböző szervei, bizottságai,
- Jelentősebb pártok, politikai és érdekvédelmi szervezetek vezetői,
- A piaci, piacvédelmi intézmények, a szektorban működő más érdekvédelmi és képviseleti szervek,
- Önkormányzatok,
- A szabályzatalkotók, a politikai tényezők, a Szövetség tagjai, a piaci intézmények és a piaci szereplők szakmai utánpótlását biztosító és szakmai háttérintézményként működő oktatási és kutatóintézmények megfelelő szervei és intézményei,
- A fentiek és a közvélemény befolyásolására leginkább alkalmas és azt leginkább gyakorló média, és más, társadalmi véleményt formáló szervezetek megfelelő szintjei
- A Szövetség tagjainak érdekei szempontjából fontos külföldi országok és szervezetek magyarországi képviseletei,
- A fontos külföldi országokban működő magyar külképviseletek,
- A magyar tőkepiac szempontjából releváns külföldi kutató és minősítő intézetek és szakmai médiumok,
- A számunkra érdekes külföldi tőzsdék és tőkepiaci szervezetek,
- A kiemelt országok értékpapírpiaci szakmai szövetségei
- A Szövetség tagjai működését elősegítő országközi vagy helyi szakmai és politikai szervezetek.
A kiemelt tényezőkkel a Szövetségnek megfelelő szinteken folyamatosan kapcsolatot kell tartania, velük együtt megjelenni, véleményüket formálni, támogatásukkal a Szövetség szakmai munkáját hatékonyabbá tenni.
d/ Megjelenés a szélesebb nyilvánosság felé
- Szakmai rendezvényeken koordinátorként vagy saját álláspontjával,
- A média szakmai vitáin, fórumain a szektor vagy csak a tagság képviseletében,
- A piac fejlődéséről és a társadalmi jelenségekről kialakított értékelésekkel és elemzésekkel
- A szabályozó rendszerről és a piaci intézményekről önállóan kialakított szakmai állásfoglalásokkal.
- A Szövetség státuszát, céljait és a tagok megbízhatóságát sulykoló egyszerű Sales Promotion közlésekkel.
- A Szövetségnek igénybe kell vennie:
- A nyilvános fórumokat,
- A média nyújtotta megjelenési lehetőségeket,
- A saját publikációk terjesztéséből eredő lehetőségeket,
- Más szervezetek, intézmények publikációiban kínálkozó lehetőségeket.
4. A tagok versenyképességének fokozása
a/ A tagok informáltsági szintjének javítása
A Szövetségnek fórumokkal, illetve információs szolgáltatással (központi adatbázis, vagy hírlevél, vagy eseti kiadvány) segítenie kell a szabályozó rendszerekkel kapcsolatos változások és a piaci folyamatokban üzleti lehetőséget jelentő változások híreinek eljuttatását a Szövetség tagjaihoz.
b/ A tagok technikai, technológiai színvonalának emelése
A tagok által alkalmazott biztonsági, informatikai és ügyviteli rendszerek és azok műszaki eszközeiben esetlegesen fennálló erkölcsi avulás nagyon komoly versenyhátrányt jelenthet. A legfejlettebb technológiák megismerése és magyarországi alkalmazhatóságáról beszerezhető információk és az ilyen tapasztalatok cseréje nagymértékben fokozhatják a tagok versenyképességét.
- Technológiák minősítése, ajánlása
- Technológiai újítások közlése
- Technológiai börzék szervezése.
c/ A tagok humán erőforrás-gazdálkodásának támogatása
A Szövetség tagjainak és piaci partnereinek folyamatosan szüksége van szakmai utánpótlásra. Elérhető és kívánatos cél, hogy a BVSZ nevéhez a minőségi tőkepiaci szakember képzés és továbbképzés pozitív image-ja kapcsolódjon.
- A tagok belső szakmai színvonalának növelése rendszeres információ nyújtás szakképzésről, oktatási programokról.
- A szakmai továbbképzési rendszerben különböző BVSZ minősítő kategóriák beállításával egyszerűsíteni kell a felvételre jelentkező, illetve a szakmában elhelyezkedni kívánó szakemberek felkészültségi szintjének osztályozását.
III. A Szövetség működése
Belső szabályozás és egyesületi élet
1. A Szövetség külső (társadalommal szembeni) és belső (tagokkal szembeni) legitimitásának fenntartása érdekében szigorú és következetes szabályrendszert állít fel.
A főbb szabályozandó területek:
- a tagsági viszonyra vonatkozóan (taggá válás, tagsági jogok és kötelezettségek és a tagsági viszony megszüntetése)
- a tag gazdálkodási és üzletviteli előírásaira (szakmai szabályozás)
- a tagok valamint a tagok alkalmazottaira és tisztviselőire vonatkozó etikai normák alkalmazására
- a Szövetség testületeinek és munkaszervezeteinek működésére
Az alapításkor meghatározott szerveződési elvek maradéktalan érvényesülése ezen szabályzatok segítségével biztosítható. A tagokkal szembeni gazdálkodási, üzletviteli, biztonsági, etikai kritériumok nem puhulhatnak fel, azokkal kapcsolatban kivételezésnek helye nincs.
A szabályrendszernek olyannak kell lennie, amely a nyilvánosság felé a Szövetség szakmai és erkölcsi elkötelezettségét jól reprezentálja és amely alkalmas a Szövetség tagságának pozitív megkülönböztetésére.
A szabályrendszer a biztosítéka a nyilvánosság számára a tagok megbízhatóságának és korrektségének. A szabályrendszer alkalmazása elsődleges feltétele a Szövetség céljai (a tagok profit maximalizálása) megvalósításának.
A szabályozási rendszer felépítésénél a Szövetség Elnöksége nem tűnhet fel csendőr szerepben. A szakmai és az etikai előírások érvényesítésének ellenőrzése elsősorban a tag "önbevallásán" alapul. Az Elnökség által elrendelt ellenőrzésnek helye csak a tag kérésére vagy a taggal szembeni bizalom megingása esetén van.
2. A Szövetség a tagok fóruma, amely a közgyűlések napirendjére tűzött témák megtárgyalása mellett lehetőséget nyújt
- a Szövetség tagjait érintő közös érdekű témák (a szakmát érintő szabályozás kérdései, díjpolitikai irányelvek kialakítása stb.) megvitatására és azokról közös álláspont kialakítására
- formálisan előterjesztett egyéb témák megtárgyalására a szükséges körben, ha arra értelmezési okból vagy vita felmerülése miatt mutatkozik igény,
- informális konzultációkra a tagok tevékenységét érintő kérdésekben,
- a tagok közötti, illetve a tagok és ügyfeleik között felmerült viták tárgyalásos rendezésére.
E tevékenység ellátása érdekében a Szövetség várja a tagok kezdeményezését ha a tevékenységüket érintő bármely témának a Szövetség szervei vagy a Szövetség tagjainak esetileg összehívott csoportja előtt való megvitatását szükségesnek tartják.
A Szövetség információkat és rendszeres tájékoztatást nyújt tagjainak a tevékenységéről és más közérdekű kérdésekről.
A Szövetség figyelemmel kiséri tagjainak tevékenységét és nyilvános szereplését. Fellép az inkorrektséggel szemben, ha ilyet észlel vagy hivatalosan tudomást szerez erről; el kívánja érni, hogy ezekben az ügyekben elsősorban a Szövetséghez forduljanak.
IV. A technikai végrehajtás
Az anyagi, technikai, emberi, szervezési feltételek biztosítása
1. A működés pénzügyi fedezete
A Szövetség célkitűzései megvalósításának fedezetéül a tagdíjak szolgálnak. A tagdíjak mértékét az alapítók úgy határozták meg, hogy előzetes feltételezések figyelembe vételével biztosítsa egy aktív és költséghatékony munkaszervezet anyagi bázisát. A tagdíjak mértéke alkalmas a tagságot kérelmező szándéka komolyságának megítélésére.
A rövid távú szakmai programok (éves akcióprogram) fedezetére az Elnökség éves költségvetési tervet készít, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
A Szövetség folyamatos működésének biztosítására kis létszámú (kezdetben 2 fő) apparátus szolgál, melyet az egyes feladatokhoz esetenként felkért szakértők munkája egészít ki. A munkaszervezet felépítése és bővítése a szövetségi célok megvalósításának, és a felvállalt feladatok bővülésének ütemében valósulhat meg.
A tagok számára a belépési díj, valamint a tagdíjak, illetve a szövetségi közös arculat érdekében vállalt anyagi áldozatok végső soron olyan szolgáltatási díjként jelennek meg, amelynek ellenértékeként a tag a Szövetség ezen anyag II. szakaszában írt tevékenységeit mint szolgáltatásokat kapja. Ezen szolgáltatások közvetlen és közvetett utakon a tagok üzleti lehetőségeinek bővülését, piaci részarányuk növelését, jövedelmezőségük javítását eredményezik. A szakmai programok megtervezésén kívül a végrehajtott eredményeinek tagokkal való közlésénél is tudatosítani kell a szolgáltatás jellegét és a szolgáltatás díjához képest remélhetőleg magas ellenértéket.
Középtávú szakmai program
-
A Szövetség tagjaival folytatott konzultációk során el kell érni, hogy a Szövetség különféle dokumentumaiban megfogalmazott célkitűzések, törekvések és feladatok belső tartalma részletes kimunkálásra kerüljön, azok egységes értelmezést kapjanak és azt a tagok elfogadják, napi munkájukban érvényesítsék és alkalmazottaikkal is betartassák.
-
A legfőbb feladat középtávon is a Szövetség létrejöttének propagálása, célkitűzéseinek, etikai szigorának minél szélesebbkörű megismertetése és törekvéseinek elfogadtatása mind a hivatalos szervekkel, mind a piaci résztvevőkkel és a szélesebb közvéleménnyel is.
Ennek a feladatnak a szolgálatába kell állítani a PR tevékenységet, mely átgondolt és tudatos offenzívát folytat mind a napi közvetlen érintkezés formájában, mind a média közvetítésével. -
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a befektetési vállalkozások működésének feltételeit meghatározó szabályozási környezet megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket, mind a törvényés rendeletalkotásban, mind a felügyeleti és hatósági szabályozások tekintetében; be kell kapcsolódni ebbe a munkába és fel kell lépni a tagokat kedvezőtlenül érintő kezdeményezésekkel szemben, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy a változtatások kedvezőbb feltételeket eredményezzenek, illetve kezdeményezni kell ilyen változtatásokat, ha azt a Szövetség tagjai megalapozottan és indokolhatóan felvetik.
-
Figyelemmel kell kísérni a tagok üzleti tevékenységét, nyilvános szereplését, és fel kell lépni az inkorrektséggel szemben vagy az erkölcsi normák megsértése esetén, ha azt a Szövetség bármely tagja vagy szerve észleli vagy ilyenről hivatalosan tudomást szerez annak érdekében, hogy a kedvezőtlen jelenségek visszaszoruljanak
-
El kell érni, hogy mind általános szabályozási, mind konkrét (vitás) ügyekben vagy etikai normák valós vagy vélt megsértése esetén először a Szövetséghez forduljanak, mind a Szövetség tagjai, mind az üzleti partnereik, illetve az illetékes hatóságok és felügyeletek, és a Szövetséget elfogadják partnernek.
Fórumot kell biztosítani a tagok közötti, illetve a tagok és ügyfeleik közötti viták lehetőség szerinti tárgyalásos rendezésére. -
Figyelemmel kell kísérni a tagok díj és marge politikáját annak érdekében, hogy abban egységes irányelvek érvényesüljenek, de ne kerülhessen sor monopol- vagy dömpingárak alkalmazására.
-
Meg kell szervezni és folyamatosan fenn kell tartani a tagok írásos tájékoztatását az őket érintő fontosabb eseményekről.
-
Ki kell alakítani a Szövetség szerepét és bekapcsolódási módját a szakmai képzés fokozásába, és folyamatosan gondot kell fordítani az utánpótlás képzésére, illetve a szakmai továbbképzésre.
Megjegyzés:
A Szövetség alapításakor elfogadott dokumentumban foglalt elvek, törekvések és célkitűzések változatlanul érvényesek azzal, hogy időközben a hitelintézetek is jogot kaptak befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére. Ezért a Szövetség neve Befektetési Szolgáltatók Szövetségére változott, az alapszabálya pedig úgy módosult, hogy a befektetési vállalkozások mellett más befektetési szolgáltatók is tagjaivá válhattak
